A folyékony energiaipar magától értetődőnek tekinti a köztudatot, de gyakran elfelejtjük, hogy iparágunkban minden egyes ember egykor teljesen tudatlan volt az alapokról. A tudás keresése az alapoknál kezdődik, és ami alapvetőbb, mint a két alapvető hidraulikus tömlőszerkezet közötti különbség ismerete.

Gyakori és jogos kérdés, hogy mi a különbség a huzalfonat és a spiráltekercses hidraulikatömlő között. Hiszen nem mindenki hidraulikatömlő-szerelő és -javító technikusként kezdi pályafutását. Mind a drótfonat, mind a spiráltekercses huzal ugyanazt a feladatot látja el, bár kis eltérésekkel.

Fonott hidraulika tömlő.

A drótfonatú tömlő keresztező és szövött, nagy szakítószilárdságú acélhuzalokból áll, amelyek átfedik egymást, hogy megerősítsék az alatta lévő csövet. A drótfonó gépek olyan összetett feladatot hajtanak végre, hogy a drótot bonyolultan feltekerjék a cső köré, mint a táncosok egy vízszintes májusfa körül. A fonott huzal átfedő jellege nemcsak növeli a cső felszakadási ellenállását, hanem rugalmasságot is tesz lehetővé a fonatok között. A keresztezõdõ fonott huzal nagyobb húzójátékkal rendelkezik, mint a spiráltömlõ, ami szorosabb hajlítási sugarat és általános rugalmasságot eredményez.

A spirálisan feltekercselt tömlő két vagy több spirálisan tekercselt, nagy szakítószilárdságú huzalkészletből áll, amely példamutatóan erős, így a tömlő nagyon erős, de nagyon merev is. A nyomáscsúcsokkal szembeni ellenállás rendkívül magas, különösen egy fonott tömlőhöz képest. A hajlítási sugár azonban szenved, és a spirális tekercstömlő nagyon ellenáll a hajlításnak. Ez a hatás különösen szembetűnő a 4 vagy 6 vezetékes tömlők esetében, amelyekre sok nagy átmérőjű, nagynyomású alkalmazásnál szükség van.

Az alkalmazástól függ, hogy melyiket választja, bár a technológiai fejlődés javítja a fonott tömlők szilárdságát, míg fordítva, más technológiai fejlesztések javítják a spirálisan tekercselt tömlők rugalmasságát. A tömlőipar rendkívül versenyképes, így mind az építőipar, mind a gyártás terén javulásra számíthat